A képzelet alapformái

    A képzelet két alapvető működési formáját különböztetjük meg:

    a reproduktív (újra alkotó) és a produktív (alkotó) képzeleti működést.

    Reproduktív képzelet: a reproduktív képzeleti működés során képzeletünk újra megalkotja,

    reprodukálja azt, amit már mások elképzeltek.

    Például a szépirodalmi művek élvezete lehetetlen lenne a reproduktív képzelet működése nélkül.

    Az írók képzelete által megteremtett világot annak szereplőivel,

    eseményeivel, tájaival újra teremtjük, azaz reprodukáljuk az író leírása alapján.

    Minél több ismerettel rendelkezünk a bemutatott világról,

    annál eredményesebb lesz a képzeleti működés.

    Valójában tehát a reproduktív képzeleti működés segítségével vagyunk

    képesek mások elképzeléseit, magyarázatait megjeleníteni,

    ami természetesen az eredeti elképzeléstől bizonyos mértékig eltér.

    Mindenki ismeri azt a csalódást,

    amikor egy általunk olvasott regényt megfilmesítenek és a film közel sem tudja azt az élményt nyújtani, mint maga a regény.

    Az olvasott regény alapján reprodukált képzeleti képek és a film rendezője által újra teremtett képi világ jelentősen eltér egymástól.

    Nem lehet eléggé hangsúlyozni a képzeletnek ezt a formáját az oktatás folyamatában,

    ahol a tanár magyarázatai is a képzelet segítségével válnak a diákok számára érthetővé.

    A szemléltetés segítheti a tanulót abban, hogy minél pontosabb legyen a reprodukált képzeleti kép.

    Produktív képzelet: az alkotó képzeleti működés során egy új,

    teljesen önálló képzeleti képet hozunk létre,

    amely a valóság keretein belül marad. A művészek, feltalálók, alkotók,

    tudósok stb. tevékenysége elképzelhetetlen lenne a produktív képzelet nélkül.

    A produktív képzelet segítségével olyan képeket hozhatunk létre,

    amely a valóság eddig ismeretlen részleteire világít rá.

    A jelenségek között új összefüggéseket fedez fel, történteket, új szereplőket,

    amelyek vagy akik soha nem léteztek vagy soha meg nem történtek

    Szándékos és önkéntelen (spontán) képzelet: amikor a képzeleti működés tudatos,

    vagyis akaratunk által irányított, szándékos képzeletről beszélünk.

    A produktív képzeleti működés többnyire szándékos,

    bár tudattalan motívumok is szerepet játszhatnak benne.

    A spontán képzelet során a képzeleti képek akaratlanul törnek ránk

    A nem szándékos képzelet : tipikus példája az álom.

    Az álomképek nagyon gazdag képzeleti képek,

    amelyek többnyire előzetes benyomások alapján keletkeznek.

    Az álomban ezeknek a benyomásoknak meglepő,

    újszerű összekapcsolódásaival találkozunk.

    Az álomról és annak szerepéről még mindig nagyon keveset tudunk,

    csupán a különböző elképzelésekre támaszkodhatunk. Freud például azt feltételezte,

    hogy az álmok a biztonsági szelep funkcióját töltik be,

    mert az elfojtott tudattartalmak kerülő úton az álomban térnek vissza.

    Vannak olyan pszichoterápiák, amelyek álomértelmezéseken alapulnak.

    Az álom szempontjából az alvást két szakaszra bonthatjuk.

    Vannak a REM szakaszok, amely a gyors szemmozgás angol rövidítése és a non REM szakaszok

    . Ezt a két szakaszt Asirinsky és Kleithman (1954) írta le.

    A REM szakaszok során a szem gyors mozgásokat végez, és ha ilyenkor felébresztjük az alvót,

    a legtöbb esetben álomról számol be. Az álom szerepe nagyon fontos,

    ugyanis amikor megakadályozták az alvókat abban,

    hogy álmodjanak (látva a REM szakasz megjelenését felébresztették őket)

    egy idő után teljesen kimerültek és hallucináltak.

    A REM ciklus időtartama rövid 4-6 perc körül van és egy éjszaka során 4-6 REM ciklus keletkezik.

    Hosszabb ébrenlét után megnő a REM szakaszok száma.

    Az önkéntelen képzelethez sorolhatók az alvás és ébrenlét határán jelentkező

    aktív képzeleti működés során létrejövő hipnagóg képek.

     Ezek a hipnagóg képek gyakran zavarosnak tűnő,

    nagyon élénk képzeleti képek, nemcsak látási, hanem hallási, szaglási,

    tapintási és mozgásképzeteket is tartalmazhatnak.

    Az ábrándozás a jövőre irányuló képzeleti kép.

    Lehet szándékos és önkéntelen egyaránt.

    Az ábrándok elsősorban a realitással állnak kapcsolatban.

    Az irreális ábrándvilág gyakran passzivitásra ítéli az egyént.

    Az ábrándképek tartalma a legtöbb esetben az egyén tudatos és tudattalan vágyaiból,

    esetleg tiltott szándékaikból épül fel.

    GYÓGYÍTÓ KÉPZELET - KÉPZELET TERÁPIA

    Mi is a képzelet terápia?

    A képzelet terápia lényege, hogy egy mentális képmást hozol létre valamiről,

    amit a való életben meg szeretnél valósítani, el szeretnél érni.

    A képzelet terápia minden érzéket magába foglal, hogy egy élményt létrehozzon.

    A képzelet terápia képes - növelni a személyes kontroll érzését

    - megtörni a fizikai, vagy orvosi rehabilitáció monotóniáját

    - fokozza a gyógyulás fokát

    Rákkutatási eredmények a képzelet terápiáról Kutatások kimutatták,

    hogy rákbetegeken végzett képzelet terápia számos előnyös hatással bír, melyek:

    - hatékonyabb részvétel a terápiában

    - javuló hangulat

    - javuló életminőség

    - megnövekedett belső kontroll érzés - javuló immunválasz

    - csökkent operáció utáni fájdalom és félelem

    - megrövidült kórházi ápolás

    - csökkent fájdalomcsillapító használat

    - ugyanezek az előnyök várhatók sportsérülés utáni rehabilitációban is

    . Hogyan használjuk a képzelet terápiát, vagy vizualizációt?

    - Nyugalom (vegyél néhány mély levegőt kezdés előtt)

    - Csukd be a szemed és képzeld magad elé,

    ahogyan a sérülés gyógyul (összeforr a csont, a szalagok összetapadnak)

    - Érezd a pozitív hozzáállásodat, az akaratodat

    - Reális elvárásaid legyenek (a vizualizáció segíthet,

    de ne várj csodával határos vagy azonnali gyógyulást)

    - Használd az összes érzékedet, hogy a képet a lehető legreálisabbra formál.

    - Ha a képzelet folyamata nem úgy halad, ahogy szeretnéd, azonnal állítsd meg és kezdd újra

    – mindig tartsd az ellenőrzésed alatt a történéseket A kreatív képzelet használata

    Számos módon lehet használni a kreatív képzeletet.

    Akármi is a célod,mindig tudsz olyan képet kreálni a képzeletedben,

    ami a segítségedre lehet.

    A következőkben a stratégiák főképp a fájdalomcsillapításban

    és gyógyításban lehetnek a segítségedre

    . Képzeletterápia a fájdalomcsillapításban

    Amikor az izomzatunk feszül, gyakran jelentkezik fájdalom.

    Tehát a fájdalom csökkentésének első lépése, hogy nyugodt állapotba kerülj.

    A nyugtató képzelet terápia a következőket foglalja magába:

    - gondolj arra, ahogy a megfeszülő izmot masszírozzák.

    Lásd magad előtt, ahogy az izomrostok különválnak és koncentrálj a melegség érzésére.

    Néha fontos, hogy a fájdalom gondolatát leválaszd a képről.

    Ilyen képzeletek lehetnek pl., hogy fekszel a tengerparton, vagy a medence vizén lebegsz.

    - Némelyek bizonyos formákat, színeket, jelenségeket a fájdalommal

    azonosítanak (pl a vörös színt, villódzó fényeket).

    Használd a képzeletedet, hogy ezt megváltoztasd!

    Ha számodra a vörös egyet jelent a fájdalommal,

    gondolj arra, ahogy az adott testrészen a fájdalmas piros gyulladás lassan kifakul

    és normális színűre változik.

    - Gondolj arra, ahogy a fájdalom kiáramlik a sérült testrészből

    - Ha lüktető fájdalmad van, képzeld azt, hogy a fájdalom buborékok

    elhagyják a testedet minden pulzálásnál

    Gyógyító képzelet

    A gyógyító képzelet a gyógyulást szimbolizálja.

    Egy kép, ami az egészséges gyógyulás érdekében keletkezik. Ahhoz,

    hogy ezt fejleszd, kérdezd meg magadtól:

    - milyen kép társul a sérüléshez és/vagy fájdalomhoz?

    - milyen kép társul ahhoz, hogy erős vagy, szabadon tudsz mozogni és egészséges vagy?

    - milyen kép emlékeztet a gyógyulásra?

    A lényeg az, amit ne felejts el, hogy a képeknek egyedül számodra kell jelentéssel bírnia.

    Példák a gyógyító képekre:

    - törött csont: a csonton lévő törésbe cement öntése

    - szakadt izom: a szakadt izmok összefonódnak

    - megdagadt testrész: a káros anyag kifolyik a duzzanatból

    - sérült szalagok: a szalagok szorosak és erősek,

    vagy a nyújtás képe Íme ez példa a gyógyító vizualizációra:

    Vegyél néhány mély lélegzeted! Koncentrálj a légzésedre,

    érezd a tested minden mozdulatát!

    Pihenj, és érezd, ahogy egyre mélyebbre süppedsz a fotelben!ű

    Most koncentrálj a sérült térdedre!

    Gondolj arra, milyen érzés és lásd magad előtt, ahogy kinéz, a duzzanat, a horzsolás!

    Képzeld magad elé, ahogy egyre csökken a duzzanat!

    Képzelj egy lyukat a térdedre és lásd, ahogy a gyulladást okozó folyadék kiáramlik!

    Ahogy a duzzanat csökken, lásd magad előtt,

    ahogy a térded lassan visszanyeri a normális állapotát!

    Most koncentrálj arra, ahogy a térded egyre erősebb!

    Lásd magad előtt, ahogy a szalagok újra egymáshoz közelítenek! Lásd magad elő

    tt, ahogy összefonódnak! Koncentrálj a rostokra, ahogy egyre nagyobbak, erősebbek, feszesebbek.

    Érezd, ahogy a térded erősödik! Képzeld magad elé a térdedet körülvevő izmokat!

    Kezdj koncentrálni a négyfejű combizomra. Nyugtasd meg az izmodat!

    Érezd, ahogy az izom nyugodt, laza állapotba kerül.

    Képzeld magad elé, ahogy masszírozzák a térdedet!

    Érezd a lazulást a kvadricepszben a térded körül.

    Most figyelj arra, hogy érzi magát a térded. Koncentrálj arra, hogy nyugodt maradj, érezd,

    ahogy erősödsz, jobban vagy.

    A NYUGODT JÓ ALVÁS TITKA

    Stresszes világunkban, egyre fontosabbá válik a megfelelő, pihentető alvás.

    Ami sokszor csak néhány apróságon múlik,

    melyekre ha odafigyelünk sokat tehetünk az egészséges alvás kialakításáért.

    Jó közérzetünk és egészségünk szervesen összefügg a megfelelő idejű,

    nyugodt és pihentető alvással, mint ahogyan a betegségek az álmatlansággal.

    Sokak szenvednek különféle kellemetlen alvászavarokban,

    nézzünk hát néhány egyszerű praktikát, melyek segítségével örökre búcsút inthetünk az álmatlanságnak.

    1. Ha lehetséges, ne dolgozzunk abban a szobában,

    ahol aludni szoktunk és napközben ne feküdjünk le ott.

    Ha munkával töltjük a hálószobában az időnket,

    előfordulhat hogy mikor aludni megyünk ugyanabba a szobába,

    az agyunk automatikusan beindul és folytatja az agyalást az ágyban is,

    pedig akkor éppen pihennie kellene.

    2. Hálószobánkban legyen kellemes, nyugodt a hangulat.

    Sohase fessük a falakat élénk, vibráló színűre.

    Részesítsük előnyben a halvány pasztell színeket, a zöld, kék, lila, sárga halványabb változatait

     Elalváskor sötétítsük be teljesen a szobát. Szellőztessünk reggel és este is,

    a friss levegő nagyban hozzájárul a könnyebb elalváshoz.

    Ha lehet használjunk természetes anyagokból készült ágyneműt és hálóruhát.

    3. Igyekezzünk, mindig ugyanabban az időben aludni menni és ugyanabban az időben felkelni.

    A rendszeresség nagyban befolyásolja a szervezet kiegyensúlyozott ritmusának kialakulását.

    4. Ne fogyasszunk elalvás előtt 1-2 órával koffein és alkohol tartalmú italokat sem.

    Ezek mind megzavarhatják a szervezet normális működését.

    5. Alvás előtt 4 órával már ne dohányozzunk.

    Az mindenképpen egy felesleges élénkítésként hat a szervezetre pihenés előtt.

    6. Ne feküdjünk le teli gyomorral,

    lefekvés előtt legalább 2-3 órával előbb fogyasszuk el vacsoránkat.

    Az emésztés egy komoly munkát jelent az emésztőszerveknek,

    melyek az éjszakai nagyüzemi működése megakadályozza a szervezet megfelelő regenerálódását.

    7. Feküdjünk le éjfél előtt, az éjfél előtt megkezdett pihenés sokkal többet ér,

    mint az éjfél utáni alvás. Szervezetünk úgy lett megtervezve,

    hogy a naplemente a pihenés és a regenerálódás kezdete.

    Bár manapság nem mindenki engedheti meg magának azt a luxust,

    hogy sötétedés után ne dolgozzon, próbáljuk úgy alakítani a napunkat,

    hogy a sötétedés utáni órák inkább a családé, a kedvteléseinké és a pihenésé legyen.

    8. Alakítsunk ki megfelelő elalvás előtti szokásokat, legyen egy alvás előtti rituálénk.

    Így a szervezetünk tudni fogja, hogy itt az alvás ideje, fokozatosan megpihen és nyugalomba kerül.

    9. Az elalvást tovább segítheti, egy könnyű magas szénhidrát tartalmú vacsora,

    meleg fürdő, hűvös szoba, relaxáció, lágy zene hallgatás, hangulat világítás,

    esetleg egy pohár langyos tej vagy egy citromfű tea elkortyolgatása.

    10. Ébresztőóráját tartsa hátrafordítva, hogy ha éjszaka felébred ne nézegesse az időt.

    Azzal is feszültséget okozva magában, hogy már megint éberen alszik.

    Ha még is képtelen vissza aludni, kelljen fel,

    menjen át egy másik szobába és ott olvasgasson,

    vagy végezzen könnyed relaxációs gyakorlatokat, eközben sohasem egyen vagy igyon.

    Amikor már kellően álmos akkor térjen vissza a hálószobájába.

    11. Mikor lefekszünk gondoljuk át a napunkat,

    hogy mi az amit véghez vittünk és sikeresen befejeztünk.

    Mindennap történik valami jó,

    mindig inkább ezekre a jó dolgokra gondoljunk és legyünk értük hálásak,

    minthogy a napi kellemetlenségeken aggodalmaskodunk.

    Tervezzük meg a másnapunkat,

    ha végig gondoljuk a másnapi teendőket azzal utasítást adunk a testünknek, hogy mire készüljön.

    Más hormonokra van szükség egy kerti munkához és megint másra,

    ha a számítógép előtt telik majd el a napunk.

    A tervezéssel leadjuk a rendelést és szervezetünk az éjszaka során felkészül

    a másnapi megpróbáltatásokra.

    Nincs szükség teljes életmódváltásra, csak talán néhány olyan apró változtatásra,

    amelyeket könnyedén, rendszeresen tudunk alkalmazni a hétköznapokban is.

    Amelyek következtében szervezetünk kiegyensúlyozott ritmusban fogja védeni egészségünket.

    Jobb vagy Bal agyféltekédet  használod?

    Most megtudhatod!

    Tedd Próbára magad!

    **Ha a hölgyet az óra járásával megegyező irányba látod forogni, akkor a jobb agyféltekédet használod.

    **Ha a hölgyet az óra járásával ellentétes irányba látod forogni,

    akkor a bal agyféltekédet használod.

    **Néhány ember képes arra, hogy mindkét irányt felismerje,

    de a legtöbben csak egyféle képpen tudják nézni.

    **Lássuk, hogy képes vagy-e megfordítani a forgás irányt,

    váltogatva az agyféltekéid között.

    MINDKÉT IRÁNY LEHETSÉGES!

    **Ez a prezentáció azt mutatja be, hogy az agy két különböző fele,

    különböző gondolkodásmódért felelős.

    A következő táblázat mutatja be a két agyfélteke gondolkodásbeli különbségeit:

    >Bal agyfélteke:
    >Logikus
    >Következetes
    >Racionális
    >Analitikus
    >Objektív
    >Részletekre koncentráló

    >Jobb agyfélteke:

    >Véletlenszerű
    >Intuitív
    >Holisztikus
    >Összefoglaló gondolkodásmód
    >Szubjektív
    >Egészre koncentráló

    A legtöbb személy valamelyik fajta gondolkodásmódot előnyben részesíti a kettő közül. Néhányan közülünk azonban képesek egyenlő módon használni mindkét agyféltekéjüket.

    Általánosságban az mondható el, hogy az iskolában jobbára a bal agyféltekés gondolkodásmód a jellemző, míg a jobb agyféltekés aktivitás háttérbe szorul.

    A bal agyféltekés, relatív tantárgyak a logikus gondolkodásra,

    analízisre és pontosságra fókuszálnak.

    A jobb agyféltekés tantárgyak a másik véglet, az esztétikára, érzésekre,

    és kreativitásra összpontosítanak.